google-site-verification=1VjdOr67mw_15c8FlBw_MKVyhxVNt1X5X9gnybUpvG0

Az ember vázrendszere 

  1. Mozgás típusai – ismétlés 
  2. Történik-e földrajzi elmozdulás? 
  3. a) helyváltoztató mozgás: van földrajzi elmozdulás  
  4. b) helyzetváltoztató mozgás: nincs földrajzi elmozdulás 
  5. Mi biztosítja a mozgáshoz az energiát? 
  6. a) aktív: maga az élőlény biztosítja  
  7. b) passzív: a környezet biztosítja  
 

Aktív 

Passzív

Helyváltoztató

– kutya elfut a kert egyik végéből  a másikba 

– elmegyek a boltba

– kutya utazik az autóban egyik  városból a másikba  

– busszal utazok az iskolába

Helyzetváltoztató

– kutya felemeli a mancsát  miközben egy helyben ül 

– szobabiciklizés

– szél fújja a kutya szőrét  

miközben egy helyben áll  

– fújja a szél a hajamat



  1. A mozgás szervrendszere 

aktív hely és helyváltoztató mozgás a mozgás szervrendszere segítségével történik mozgás szervrendszere 2 fő részből áll: 

– vázrendszer – passzív összetevő 

– izomrendszer – aktív összetevő 

az ember, mint minden gerinces, belső vázzal rendelkezik 

a belső vázhoz kívülről tapadnak a vázizmok 

III. A ember csontjai 

vázunkat 206-208 csont építi fel 

az újszülöttnek 270 csontja van, a csontok száma a születés után még növekszik, a serdülőkor során  azonban a csontok száma csökken, ahogy bizonyos csontok egybeolvadnak 

mindegyiknek meghatározott mérete és alakja van 

lényegében minden csont egy-egy szervnek tekinthető


szegycsont

lapocka 

felkarcsont 

singcsont 

orsócsont 

combcsont 

sípcsont 

szárkapocscsont 

  1. Koponya (cranium) csontjai 
  2. a) Agykoponya (neurocranium) 

Feladata: az agy befogadása és védelme 

Az agykoponya csontjai: 

– homlokcsont (os frontale) (1 db) 

belsejében az orrtájék felett található a homloküreg – falcsont (os parietale) (2 db) 

koponya kulcscsont bordák 

medencecsont 

kéztőcsontok 

kézközépcsontok 

ujjpercek 

térdkalácscsont 

lábtőcsontok lábközépcsontok 

lábujjpercek 

a koponyatetőt alkotja, páros csont, amelyek a középvonalban találkoznak – halántékcsont (os temporale) (2 db) 

páros csont a halántéktájékon 

belsejében foglal helyet a halló- és egyensúlyozószerv 

– nyakszirtcsont (os occipitale) (1 db) 

páratlan csont hátul a nyakszirtnek 

rajta öreglyuk → itt csatlakozik a koponya és a gerincoszlop 

folyamatos összeköttetés a gerincvelő és az agy között 

– ékcsont (os sphenoidale) (1 db) 

a nyakszirtcsont és halántékcsont előtt foglal helyet 

szemből repülő denevérre emlékeztető az alakja 

az agykoponya csontjai varratokkal kapcsolódnak egymáshoz 

20 éves kor után a varratok elcsontosodnak 

  1. az ékcsont és a nyakszirtcsont összecsontosodásával egységes alapi csont (os basilare) jön létre 

Kutacs (fonticulus) 

a csecsemő koponyájának puha alkotórésze a koponyavarratok találkozóhelyén hártyás rész fedi, nem csontosodott össze, így érezni lehet az agyvelő lüktetését megkönnyíti a szülést és lehetővé teszi a koponya későbbi növekedését 

a csecsemő koponyáján több kutacsot különböztetünk meg: 

→ 2 elülső kutacs – nagy kutacs: a homlokcsont és a két falcsont találkozásánál → 2 hátulsó kutacs – kis kutacs: a nyakszirtcsont és a falcsontok között található → 2 oldalsó kutacs: masztoidális és szfenoidális kutacs 

a kutacsok idővel megkeményednek: míg a hátsó és oldalsó kutacsok esetén ez kb. hat hónapos  korban történik, az elülső kutacs csak a harmadik év közepe táján kezd megkeményedni 

  1. b) Arckoponya (viscerocranium) 

Az arckoponya csontjai: 

– állkapocscsont (mandibula) (1 db) 

alsó fogsor ebbe illeszkedik 

az arc alsó vázának vonalát adja 

állkapocsízülettel mozgathatóan kapcsolódik az agykoponya halántékcsontjához → rágás, beszéd álcsúcs evolúciós értelemben fiatal része az állkapocsnak, a fogazat redukciójával párhuzamosan  jelent meg 

– felső állcsont (maxilla) (2 db) 

felső fogsor ebbe illeszkedik 

száj-, szem és orrüreg alkotásában vesz részt 

– járomcsont (os zygomaticus) (2 db) 

arc jellegzetes kiemelkedését adja 

– orrcsont (os nasale) (2 db)  

ekecsont (vomer) (1 db) 

orrnál, az orrsövényt adja 

orrkagyló (concha nasalis) (2 db) 

az orrüregben található 

könnycsont (os lacrimale) (2 db) 

a szemüreg orr felöli részénél található 

rostacsont (os ethmoidale) (1 db) 

a 2 szemüreg között található 

részt vesz a szemüreg és az orrüreg elhatárolásában 

szájpadcsont (os palatinum) (1 db) 

a szájüreg és az orrüreg képzésében vesz részt, a csontos szájpadot adja 

két lemeze L alakban illeszkedik össze 

+ nyelvcsont (os hyoideum) (1 db) 

nyelvben

izomba ágyazottan, nem kapcsolódik más csonthoz 

A koponya üregei: 

szájüreg (sinus maxillaris) 

az arckoponya alsó részén található 

az emésztőrendszer kezdeti szakasza 

szemüreg (orbita) 

itt található a szemgolyó.  

képzésében az orrcsont, a könnycsont, rostacsont, homlokcsont, ékcsont, felső állcsont és a  járomcsont vesz részt 

orrüreg (cavum nasi) 

a csontos orrsövénnyel szimmetrikusan elválasztott, felső részében keskeny, lefelé fokozatosan  táguló, nyálkahártyával bélelt üreg az arc közepén, az orr mögött 

képzésében három páros csont (orrcsontok, könnycsontok és az alsó orrkagylók) és kettő páratlan  csont (rosta- és ekecsont) vesz részt 

szerepe a légzésben van, a levegőt megszűri, felmelegíti és párásítja. 

orrmelléküregek (sinus paranasales):  

az orrmelléküregek csökkentik a koponya súlyát felmelegítik a belégzett levegőt.  → homloküreg (sinus frontalis), a homlokcsontban az orrgyök fölött helyezkedik el → arcüreg (sinus maxillaris) a felső állcsontban foglal helyet 

→ ékcsonti üreg (sinus sphenoidalis) az ékcsontban található 

→ rostasejtek (cellulae ethmoidales) 

homlokcsont 

falcsont 

nyakszirtcsont

halántékcsont 

  1. Törzs csontjai 
  2. a) Gerincoszlop 

Szerepe: 

vázunk központja 

védi a gerincvelőt 

A gerincoszlop felépítése: 

32-34 csigolya és porckorongok építik fel csigolyák részei: 

– csigolyatest 

– csigolyaív:  

körbeveszi, védi a gerincvelőt 

ékcsont orrcsont járomcsont felső állcsont állkapocscsont 

– csigolyalyuk 

az egymás feletti csigolyák csigolyalyuka alkotja a gerinccsatornát 

itt található a gerincvelő 

– csigolyanyúlványok: 

→ harántnyúlvány 

→ tövisnyúlvány 

izmok, bordák kapcsolódhatnak hozzá 

porckorongok: 

csigolyák között találhatók 

a gerincoszlop hosszának ¼-ét teszik ki 

kollagénrostos porcszövet építi fel 

tövisnyúlvány

harántnyúlvány 

csigolyalyuk 

csigolyaív 

csigolyatest porckorong 

A gerincoszlop szakaszai: 

– nyaki szakasz – nyaki csigolyák (vertebrae cervicales) (7 db csigolya) 

az 1. nyakcsigolya neve fejgyám (atlas) 

a 2. nyakcsigolya neve forgó (axis) 

biztosítják a fej mozgathatóságát 

– háti szakasz – háti csigolyák (vertebrae thoracales) (12 db csigolya), bordák kapcsolódnak hozzájuk – ágyéki szakasz – ágyéki csigolyák (vertebrae lumbales) (5 db csigolya) 

– keresztcsonti szakasz – keresztcsont (os sacrum) (5 db csigolya összenőve) – farokcsonti szakasz – farokcsont (os coccygis) (3-5 db csigolya összenőve) 

A gerincoszlop görbületei: 

az újszülöttek gerincoszlopa egyenes 

egészséges felnőttnél kettős S alakú 

– nyaki homorulat 

– háti domborulat 

– ágyéki homorulat 

– keresztcsonti domborulat 

felegyenesedés, kétlábon járás miatt 

egyenletesen terheli a csigolyákat 

rugalmasan fogja fel a függőleges erőhatásokat 

járás közben megkímél a fejet és a mellkast a rázkódástól 


elölnézet 

nyaki szakasz – 7 db csigolya 

háti szakasz – 12 db csigolya 

ágyéki szakasz – 5 db csigolya 

keresztcsonti szakasz – 5 db  

csigolya 

farokcsonti szakasz – 3-5 db csigolya 

  1. b) Mellkas 

Csontjai: 

oldalnézet

nyaki homorulat háti domborulat 

ágyéki homorulat keresztcsonti domborulat 

– szegycsont (sternum) (1 db) 

– bordák (costae) (12 pár) 

egyik végük a csigolyákhoz, másik végük porccal a szegycsonthoz kapcsolódik együttesen hordó alakú mellkast alkotják 

csigolyák és borda között ízület → bordák képesek elmozdulni 

→ a felső 7 pár borda valódi borda (costae verae)  

közvetlenül, saját porccal kapcsolódik a szegycsonthoz 

→ további 3 pár álborda (costae spuriae

közvetve, az előző bordák porcain keresztül kapcsolódnak a szegycsonthoz → közülük az utolsó 2 pár lengőborda v. repülőborda (costae fluctuantes) szabadon végződnek a hasfal izomzatában, nem kapcsolódnak a szegycsonthoz 

Feladata:  

– tüdő, szív védelme 

– légzés biztosítása 


szegycsont 

  1. Végtagok csontjai 
  2. a) Felső végtag 

Függesztő öve: vállöv 

gerincoszlop lengőbordák 

csigolya 

porc 

szegycsont

valódi bordák álbordák 

borda 

– kulcscsont (clavicula) (2 db) 

hátizomba ágyazódik 

S alakú csont, a bőr alatt jól tapintható 

– lapocka (scapula) (2 db) 

háromszög alakú, lapos csont 

A felkar csontja: 

– felkarcsont (humerus) (2 db) 

hosszú csöves csont, két végén megvastagodva, amely ízület alkotásában vesz részt.  felső vége a lapockához kapcsolódva alkotja a vállízületet 

Alkarcsontok: 

– orsócsont (radius) (2 db) 

hüvelykujj felé néz a vége 

– singcsont (ulna) (2 db) 

kisujj felé néz a vége 

A kéz csontjai: 

→ Kéztőcsontok (ossa carpi

apró szögletes csontok 

kezenként 8 db 

borsócsont (os pisiforme) (2) 

fejescsont (os capitatum) (2) 

horgascsont (os hamatum, hamulus ossis harmati) (2) 

holdascsont (os lunatum) (2) 

háromszögletű csont (os triquetrum) (2) 

kis trapézcsont (os trapezoideum) (2) 

sajkacsont (os scaphoideum) (2) 

trapézcsont (os trapezium) (2) 

→ Kézközépcsontok (ossa metacarpalia

megnyúlt, hosszúkás csontok 

I. kézközépcsont (2) 

II. kézközépcsont (2) 

III. kézközépcsont (2) 

IV. kézközépcsont (2) 

V. kézközépcsont (2) 

Lencsecsontok (szezámcsontok, ossa sesamoidea) (2 × 4 – kettő az I. kézközépcsont fejénél,  valamint egy-egy a II. és az V. kézközépcsont fejénél) 

→ A kéz ujjperccsontjai (ossa digitorum manus)  

ujjanként 3, kivéve a hüvelykujjat, ahol 2 ujjperc van 

alappercek (phalanx proximalis) (2 × 5) 

középpercek (phalanx media) (2 × 4 – mivel a hüvelykujjnak csak alap- és körömperce van) körömpercek (phalanx distalis) (2 × 5) 

  1. b) Alsó végtag 

Függesztő öve: medenceöv 

medencecsont (os coxae) (2 db) 

→ csípőcsont (os ilium) (2 db) 

→ ülőcsont (os ischii) (2 db) 

→ szeméremcsont (os pubis) (2 db) 

csípőcsont 

keresztcsont 

szeméremcsont 

ülőcsont 

A comb csontjai 

– combcsont (femur) (2 db) 

leghosszabb csöves csontja az embernek felső végén gömb alakú, alsó vége kiszélesedik 

csípőízület ízületi árka

a fej alatt helyezkedik el a combnyak, amely 130 fokos szöget zár be a testtel, a hosszú csontos  résszel 

a nyak alatt található közvetlenül a kis- és nagytompor, amelyeken az izmok tapadnak a csöves csont alsó része kiszélesedik, patkó alakban, amely a térdízület alkotásában vesz részt – térdkalácscsont (patella) (2 db) 

Lábszárcsontok 

– sípcsont (tibia) (2 db) 

elöl, nagyobb 

alsó vége adja a belső bokát 

– szárkapocscsont (fibula) (2 db) 

hátul, kisebb 

alsó vége a külső bokát  

a sípcsontból és szárkapocscsontból egymáshoz szorosan kapcsolódik, és nem mozdul el egymástól 

A láb csontjai 

→ lábtőcsontok (ossa tarsi)  

igen erősek, mivel a test súlya ezekre nehezedik 

– ugrócsont (talus) (2) 

– sarokcsont (calcaneus) (2) 

sajkacsont (os naviculare) (2) 

belső ékcsont (os cuneiforme mediale) (2) 

középső ékcsont (os cuneiforme medium) (2) 

külső ékcsont (os cuneiforme laterale) (2) 

köbcsont (os cuboideum) (2) 

→ lábközépcsontok (ossa metatarsalia

I. lábközépcsont (2) 

II. lábközépcsont (2) 

III. lábközépcsont (2) 

IV. lábközépcsont (2) 

V. lábközépcsont (2) 

Lencsecsontok (ossa sesamoidea) (2 × 2 – az I. lábközépcsont fejénél) 

→ A láb ujjperccsontjai (ossa digitorum pedis

alappercek (phalanx proximalis) (2 × 5) 

középpercek (phalanx media) (2 × 4 – mivel a nagylábujjnak v. öregujjnak csak alap- és  körömperce van) 

körömpercek (phalanx distalis) (2 × 5) 

  1. Női és férfi vázrendszer közötti különbségek 

A férfiak általában magasabbak, mint a nők 

A férfi csontjai nagyobbak, felületük durvább domborzatú, ami részben a rajtuk eredő erősebb izmokkal  függ össze. A válluk szélesebb, a végtagok hosszabbak, és a fej relatíve is kissé nagyobb, főleg az  arckoponyacsontok durvább kiképzése következtében. Feltűnő a férfikoponya erősebben tagozott  domborzata, különösen a szemöldökívek erősebb kiemelkedése, a homlok kissé dőltebb felülete. Férfiaknál kiszélesedik, megerősödik az állkapocscsont, hangsúlyosabb lesz a járomcsont,  az orrcsont felső része kiszélesedik. A férfi szemüregei négyszögletesebbek a nőké kerekebbek. 

A nő törzse, elsősorban a hasi része, aránylag hosszabb, mint férfiaknál, a nők medencecsontja  alacsonyabb, kerekebb és aránylag nagyobb, szélesebb mint a férfiaké, hogy szülés közben a magzat  feje keresztül tudjon haladni. A keresztcsont is alacsonyabb, szélesebb.

  1. A vázrendszer felépítése 
  2. A csont részei 

csonthártya: 

kívülről borítja a csontot 

kötőszövetes hártya 

kollagén rostokban gazdag, a rostok lefutása igazodik a terhelés irányához erekben, idegekben gazdag, rajta keresztül lépnek be ezek a csontszövetbe szerepe 

– csontszövet táplálása 

– izmok megtapadásának megfelelő felület biztosítása 

– csontok vastagodásának, csontsérülések gyógyulásának biztosítása 

csontállomány: 

csontszövet építi fel 

2 típus: 

– tömör csontállomány 

kívül helyezkedik el 

változó vastagságú 

– szivacsos csontállomány 

a tömött csontállományon belül helyezkedik el 

elsősorban a csontvégek közelében található 

lemezek és csövek rendszere alkotja 

apró üregeit fiatal korban vörös csontvelő tölti ki → vérképző szerv később nagyrészt sárga csontvelővé alakul → zsírszövetben gazdag szükség esetén vissza tud alakulni vörös csontvelővé 

velőüreg: 

a csöves csontok belsejében található 

ha teljesen tömörek lennének a csontjaink, túlságosan nehéz lenne a vázunk csontbelhártya béleli, ami egy kötőszövetes hártya 

sárga csontvelő található benne 

porc

csonthártya 

szivacsos csontállomány tömör csontállomány velőüreg 

  1. A váz támasztószövetei – ismétlés 
  2. a) porcszövet 

gömbölyded porcsejtek egyesével vagy csoportokban a porcsejtüregecskékben 

10 

porcudvar veszi körül a sejteket 

alapállomány szénhidrátokban (pl. kondroitin-szulfát) és fehérjében gazdag, szilárd, de késsel vágható sok rost 

ereket nem tartalmaz → regenerálódása lassú 

porchártya borítja, táplálása innen történik diffúzióval 

típusai: 

→ üvegporc 

– viszonylag kevés rost, (átitatja a kondroitin-szulfát), így mikroszkópban nem látszanak a rostok  az alapállomány áttetsző, kissé kékes árnyalatú 

2-5 porcsejt csoportonként 

– porcos halak (cápák, ráják) vázát építi fel 

– ízületi porcokat alkotja, ami megvédi a csontvégeket a kopástól 

borda és a légcső porcai 

→ rugalmas rostos porc 

– sok elasztikus rostot tartalmaz 

max. 2 porcsejt csoportonként 

– fülkagylóban 

→ kollagén rostos porc 

– sok kollagén rostot tartalmaz 

porcsejtek egyesével 

– nagy mechanikai idénybevételnek kitette helyeken 

– csigolyák közötti porckorongokban 

porcudvar 

porcsejtek 

alapállomány b) csontszövet 

rostok Üvegporc Rugalmas rostos porc Kollagén rostos porc

csontsejtek (osteocyta) nyúlványosak, a sejtnyúlványaikkal kapcsolatot képeznek egymással, a  csontszövetben húzódó csatornák (Havers-féle csatorna) körül körkörösen (koncentrikusan)  helyezkednek el, üregekben ülnek 

a sejtközötti állomány a kollagén rostokból és alapállományból áll, a csontsejtek között koncentrikus  elrendeződésű csontlemezeket alkot, a csontlemezek szerves és szervetlen részre oszthatók szerves állomány:  

35%-át teszi ki 

kollagén rostokat és más fehérjéket tartalmaz 

a csont rugalmasságát biztosítja 

hiánya esetén üvegcsontúság 

szervetlen állomány: 

65–70%-ot tesz ki 

kalcium-foszfát Ca3(PO4)2 kalcium-karbonát CaCO3, és magnézium-foszfátok , a magnézium és a  kálium sói, valamint a fluoridok alkotják 

11 

a csontok szilárdságát biztosítja 

ha kevés van belőle: angolkór – elgörbülnek a terheléstől a csontok 

csontképző sejtek (osteoblast) hozzák létre a csontszövet alapállományát és a kollagén rostokat, idővel  csontsejtekké alakulnak 

csontfalósejetek (osteoklast) sejten kívülre leadott enzimeikkel bontják a csontszövetet a csontképzősejtek összehangolt tevékenységének köszönhetően mindig a mechanikai igénybevételnek  leginkább megfelelő belső szerkezet alakul ki  

csonthártya borítja, innen erek futnak a belseébe a csatornákban → gyors anyagcseréjű, jól regenerálódó  szövet, a regenerálódás a csonthártya felöl történik 

gerinces állatok belső vázát alkotja 

csontsejt 

csatorna 

sejtnyúlványok

sejtközötti állomány v.  

csontlemez 

  1. A csontok típusai 
  2. Csöves csontok 

hosszúkás alakú, végeik kiszélesednek, ízületek képzésében vehetnek részt 

vékony tömött csontállomány, alatta szivacsos csontállomány 

belül üreges csontok 

döntőek a test hosszirányú növekedésében 

végtagokban találhatók 

  1. sípcsont, combcsont, orsócsont 
  2. Lapos csontok 

viszonylag laposak 

vékony tömött csontállomány, alatta sok szivacsos csontállomány 

benne a vörös csontvelő mindvégig megmarad 

  1. koponyacsontok, lapocka, csípőcsont, bordák 
  2. Köbös csontok 

a tér minden irányában hasonló kiterjedésűek 

szabálytalan alakúak 

vékony tömött csontállomány, alatta sok szivacsos csontállomány 

  1. csigolyák, kéztőcsontok, lábtőcsontok 
  2. Légtartalmú csontok 

üregrendszer található bennük, amit levegő tölt ki 

hangképzéskor rezonátorként szolgálnak 

  1. homlokcsont 

12 

  1. Csontösszeköttetések 
  2. Merev, folyamatos, megszakítás nélküli összeköttetés 
  3. a) Összenövés v. összecsontosodás 

2 vagy több eredetileg különálló csont összenő 

leginkább ott fordul elő, ahol a vázrendszert nagy mechanikai terhelés éri 

csonthatárok nem látszanak az így létrejött egységes csontok 

  1. keresztcsont 5 csigolya összenövésével alakul ki 

medencecsont szeméremcsont, ülőcsont és csípőcsont összenövésével 

  1. b) Varratos kapcsolat 

2 vagy több eredetileg különálló csont zegzugos lefutású varratok mentén kapcsolódik egymáshoz a varratok zegzugos lefutása nagyobb érintkező felületet biztosít → jobb, biztosabb kapcsolódás a csontok eredeti határai jól látszanak 

kötőszöveti szalagok segítik összetartani a csontokat 

  1. koponyacsontok között 
  2. c) Porcos összeköttetés 

csontok illeszkedő felszíne közé porc kerül 

csekély mértékű elmozdulásra ad lehetőséget 

  1. gerincoszlop csigolyái között porckorongokkal kapcsolódnak 

bordák a szegycsonthoz szintén porcokkal kapcsolódnak 

jobb és baloldali szeméremcsont porcokkal kapcsolódik középen egymáshoz → szüléskor  elmozdulhatnak kissé egymáshoz képest 

  1. Megszakított, mozgatható összeköttetés: ízület 

Az ízület felépítése 

nagy mértékű elmozdulást tesz lehetővé akár több irányba is 

a csontok között ízületi rés 

egyik csont vége (ízületi fej) a másik csont ízületi árkába v. vápájába illeszkedik ízületi porc védi a csontvégeket a kopástól, 1-2 mm vastag 

ízületi nedv/folyadék csökkenti a súrlódást 

ízületi tok fogja össze 

ízületi szalagok akadályozzák meg, hogy túlságosan elmozduljon a két csont

13 

ízületi folyadék 

Az ízületek típusai: 

– egytengelyű ízület 

csont 

ízületi szalag ízületi tok 

ízületi porc 

1 tengely körüli elmozdulást tesz lehetővé: nyújtás-hajlítás 

  1. ujjpercek hengerízülete 

térdízület és könyökízület és leginkább hajlítást-nyújtást végez, de emellett kis mértékű forgó  mozgásra is képes 

– kéttengelyű ízület 

2 egymásra merőleges tengely mentén képes elmozdulni: nyújtás-hajlítás mellett közelítés-távolítás is pl. hüvelykujj nyeregízülete 

csukló tojásízülete 

– háromtengelyű ízület 

3 egymásra merőleges tengely mentén képes elmozdulni: nyújtás-hajlítás, közelítés-távolítás és forgó  mozgás is 

  1. váll gömbízülete 

csípő dióízülete 

hengerízület tojásízület nyeregízület gömbízület

A felső végtag ízületei: 

– vállízület: 

lapocka és a felkar találkozásánál  

gömbízületet: minden irányú mozgás létrejöhet 

– könyökízületet  

a felkarcsont alsó vége és az alkarcsontok felső része alkotja, a singcsont és az orsócsont.  a singcsont a felkarcsonttal hengerízületet 

az orsócsont a felkarcsonttal gömbízületet hoz létre 

a két alkarcsont egymással forgóízületet alkot 

a könyökízületben hajlítás, feszítés, valamint forgó mozgás jön létre 

– csuklóízületet 

az orsócsont alsó vége és a kézközépcsontok felső része adja 

14 

a singcsonttól vékony lemez választja el.  

két fő mozgás jön létre, a hajlítás és feszítés, valamint a közelítés és távolítás 

– a hüvelykujj ízülete: 

nyeregízület: közelítő, távolító, hajlító, feszítő, valamint a kisujj felé való közelítést,  szembehelyezést előidéző mozgások következnek be → főemlősök hüvelykujja opponálható ennek segítségével tudunk fogni 

– ujjpercek közti ízületek 

kizárólag hajlítás (tenyérirányú) és feszítés (a kézhát felé) jön létre 

ez a legtisztább egytengelyű ízület, azaz hengerízület 

Az alsó végtag ízületei: 

– csípőízület  

ízületi árkát a medencecsont – csípőcsont, a szeméremcsont és az ülőcsont – alkotja az ízületi fej a combcsont fejrésze 

benne minden irányú mozgás létrejön 

– térdízületet  

a combcsont alsó, „U” alakú vége, valamint a sípcsont és a térdkalács alkotja 

ez az ízületünk a legnagyobb 

hajlítás, feszítés, valamint egy kisfokú forgó mozgás lehetséges 

– boka ízület 

a sípcsont, a szárkapocscsont és az ugrócsont képezi 

az itt létrejött mozgásokkal tudjuk lábfejünket hajlítani és feszíteni, oldalirányban mozgatni,  valamint forgatni 

– lábujjpercek közti ízületek 

VII. Egészségügyi problémák 

  1. Csonttörés 

típusai:  

– teljes törés 

– részleges törés v. repedés 

– zöldgally törés: a csonthártya ép marad, elsősorban gyerekekre jellemző, nekik még nagyon  rugalmasak a csontjaik 

– nyílt törés: a csont a bőr, izmokat átszakítva felszínen láthatóvá válik 

– zárt törés: a csont nem válik láthatóvá 

kezelés: 

röntgen a probléma pontos megismeréséhez 

törött csontvégek összeillesztése 

rögzítése gyakran gipsszel 

általában kb. 6 hét kell a csontok összeforrásához 

fiatal korban gyorsabban, idősebbeknél lassabban 

regenerálódás a csonthártya felől 

  1. Angol-kór (rachitis) 

D-vitamin hiányában a kalcium és foszfor felszívódása a belekben nem elégséges,  a vérben csökken a kalcium és a foszfát szintje 

nem épül be elegendő kalciumsó a csontokba 

a csontok nem elég szilárdak, elhajlanak a terhelés hatására 

tünetek: 

gyermekekben jellemző a donga láb, a gerinc, a medence és a mellkas torzulása, amik a normál  mechanikus terhelés következtében alakulnak ki

15 

elsőként elsősorban Angliában és az Egyesült Államokban írták le az ipari forradalom alatt, amikor  sok ember kezdett élni városi környezetben, ahol jellemző volt a légszennyezés és a kevés napfény 

  1. Csontritkulás (osteoporosis

csont tömege/sűrűsége csökken , lyukacsosabbá, üregesebbé válnak a csontok 

könnyebben törnek 

főként idősebb nőket érint a menopauza után 

oka: 

női nemi hormon mennyiségének csökkenése a menopauza után 

csontfalósejtek fokozott tevékenysége 

nem áll arányban a csontképzősejtek munkájával 

mozgásszegény életmód elősegíti 

megelőzés: 

sok mozgás 

rendszeres szűrővizsgálat → csontsűrűségvizsgálat 

  1. Gerincsérülés 

magasból esésnél (akár 2 m magasságból, pl. lóról, létráról, lépcsőről stb. ), a gerincoszlopot ért  közvetlen, nagy erejű ütésnél (pl. rádől egy fa, ráesik egy gerenda), gázolás esetén  veszélye: a csigolyák, illetve a porckorongok egymáshoz viszonyított hirtelen elmozdulása  részlegesen vagy teljesen elszakíthatja a gerincvelői idegkötegeket → bénulás a sérülés helyétől  lefelé 

az előbbit elkerülendő a sérültet nem szabad mozgatni (ha muszáj, akkor tálcafogás) 5. Gerincproblémák 

  1. a) Gerincferdülés (scoliosis) 

a gerincoszlop oldalirányú deformálódása 

hátulról nézve nem egyenes, függőleges 

oka:  

rossz testtartás, nem eléggé fejlett hátizomzat 

egyenlőtlen terhelés (pl. féloldalas táska) 

tünetek:  

hát, derék, nyaki fájdalmak 

az egyik oldali váll, illetve csípő magasabban helyezkedik el 

kezelés: 

egyoldalú terhelés megszüntetése 

izomerősítő gyógytorna 

fűző 

műtét 

  1. b) Púpos hát v. domború hát 

a normálisnál nagyobba háti görbület 

  1. c) Lordózis 

az ágyéki görbület nagyobb a normálisnál 

  1. d) Nyerges hát 

az ágyéki görbület és a háti görbület is a normálisnál nagyobb 

ez a leggyakoribb típus,  

főleg 6-10 éves kor között alakul ki, amikor a törzs izomereje nincs arányban a hossznövekedéssel e) Lapos hát

16 

a háti görbület eltűnik, a hát egyenessé, az ágyéki görbület is csökken, 

csökkenti a gerinc stabilitását 

gerincferdülés nyerges hát púpos hát

  1. Porckorongsérv v. (gerincsérv) 

a porckoron elmozdul, a porckorong belső, puhább, kocsonyás anyaga kidudorodik a porckoron külső  rostosabb részén 

leggyakrabban az ágyéki szakaszon 

az elmozdult porckorong nyomhatja, károsíthatja a gerincvelői idegeket 

oka:  

nem megfelelő terhelés 

az életkor előre haladtával a porckorong vizet veszít és így elveszíti rugalmasságát, így nő az  esélye 

tünetei: nagy fájdalom, zsibbadás esetleg érzékkiesés, bénulás 

kezelés: 

pihentetés, gyulladáscsökkentő gyógyszerek 

gyógytorna 

műtét 

  1. Lumbágó és isiász 

váratlan heves fájdalom 

néha annyira erős, hogy a legtöbb mozdulat lehetetlenné válik 

sokszor egy apró, hirtelen mozdulatot követően vagy egy nehéz tárgy felemelésekor jelentkezik  (jellemzően akkor, ha emelkedéssel egyidejűleg a testünkkel elfordulunk  

a gerincoszlop alsó részének túlterhelésére vagy működési rendellenességére utaló, figyelmeztető jelek 

a csigolyák meszesedésük, kopásuk miatt nyomhatják a gerincvelői idegeket, ami az izmok görcsös  összehúzódását eredményezheti 

véglegesen általában nem gyógyíthatóak, de odafigyeléssel karbantarthatók 

a lumbágó esetén fájdalom a gerincoszlop ágyéki részén, a keresztcsontnál jelentkezik amikor a fájdalom kisugárzik a farba vagy a lábba, akkor isiászról beszélünk 

  1. Rándulás (distorsio) 

külső fizikai behatásra az ízületben a csontok kissé elmozdulnak a helyükről 

eltávolodnak egymástól az ízületi felszínek, de az ízületi fej a vápában marad 

ízületi tok, szalagok megnyúlnak, esetleg részlegesen el is szakadnak → erek elpattanhatnak, fájdalom vér és nyirok áramlik az ízület körüli szövetekben → duzzanat 

de magától rögtön vissza is ugrik a helyére a csont 

kezelés: fásli, borogatás, az ízület felpolcolása, esetleg krémekkel való kezelése 

leggyakrabban bokarándulás pl. gödörbe lépve, a láb befelé fordul, megbicsaklik 

  1. Ficam (luxatio)  

külső fizikai behatásra az ízületben a csontok elmozdulnak a helyükről 

17 

esetleg kitágult ízületi tok mellett normális mozdulatra is ficam keletkezhet 

teljesen eltávolodnak egymástól az ízületi felszínek: az ízületi fej kiugrik az ízületi vápából az ízületi tok elszakad 

fájdalommal, duzzanattal jár 

kezelés: magától nem áll helyre, helyretétele orvos feladata 

Csípőficam 

combcsont elmozdul a medencecsont ízületi vápájából 

oka: fejletlen medencecsont, az ízületi vápa és pereme nem elég fejlett, veleszületett rendellenesség kezelése:  

csecsemőknél lábrögzítés kengyel/gipszrögzítés/Freyka-párna → teljes gyógyulást eredményez idősebb gyerekeknél, felnőttekénél műtét → nem biztos a teljes gyógyulás 

fontos csecsemőkorban szűrni! 

ha nem kezelik:  

állandósul a rossz helyzet 

combcsont eltorzul 

egyik csípő magasabban, mint a másik, végtag megrövidül 

kacsázó járás 

  1. Bokasüllyedés, lúdtalp 

láb egyik leggyakoribb elváltozása 

láb hosszanti és harántboltozata lelapul, a boka lesüllyed 

tünetek: 

láb kiszélesedése 

derék- és hátfájások 

oka: 

kisgyerekkorban járás erőltetése, amikor még nem elég fejlett a lába, magától még nem kezd járni kezelés: 

talpbetét 

lábizomzatot erősítő torna 

esetleg műtét 

egészséges talp lúdtalp

  1. Láb deformációk 

szűk, keskeny orrú, magas sarkú lábbeli viselése 

  1. bütyök, kalapácsujj 
  2. Szalagszakadás 

ha az ízületre normál mozgásterjedelmét meghaladó erő hat, szalagszakadás alakul ki,  érintheti a teljes keresztmetszetét vagy rostjainak bizonyos részét 

a sérült ízület körül fájdalom, vérömleny, duzzanat és nyomásérzékenység keletkezik.  a végtag mozgatása heves fájdalommal jár, az ízület instabillá válik 

hosszadalmas gyógyulás 

leggyakrabban a bokában, térdben, könyökben, csuklóban és a vállban fordulnak elő 

  1. Ízületi gyulladás 

duzzadt, meleg, nyomásra érzékeny ízület 

18 

oka lehet:  

mechanikai sérülések, túlterhelés 

bakteriális fertőzés 

autoimmun folyamatok – egyik típusa a reuma 

  1. Porckopás, porcsérülés 
  2. Köszvény 

nukleotid vegyületek lebontásából származó húgysav rakódik le az ízületekben az ízületek megduzzadnak, fájnak 

elsősorban férfiakra jellemző 

VIII. Csontképződés és növekedés 

  1. elsődleges v. dezmális csontosodás 

magzatban embrionális kötőszövet (mezenchima) csontszövetté alakul 

mezenchima sejtjei az ún. csontosodási magvakban csontképző sejtekké alakulnak ezek kezdik el a csontszövetet termelni, lemezesen növelik a felületi rétegben a csontszövetet pl. koponyatető csontjai, orrcsont, lapos csontok 

  1. Másodlagos v. chondrális csontosodás 

magzatban embrionális kötőszövet (mezenchima)üvegporcot hoz létre, amelynek alakja megfelel a  későbbi csont alakjának 

porchártya egy vékony csontköpenyt hoz létre, közben csonthártyává alakul 

porcszövet fokozatosan csontszövetté alakul át: porcfaló sejtek lebontják a porcszövetet, csontképző  sejtek csontszövetet hoznak létre 

végtagok csontjaira jellemző 

a csont közepe és két vége felől egymással szemben halad a folyamat 

a két csontvégben egy-egy porcsáv marad csak 

amíg növünk, a porsávok sejtjei osztódással folyamatosan pótolják a porcfaló sejtek által lebontottt  porcszövetet, ezáltal növelik a csont hosszát 

végső testmagasságunk elérésekor a porcsejtek osztódása megszűnik, teljesé válik az elcsontosodás a hossznövekedéssel párhuzamosan a csonthártya felől vastagodik a csont

19 

Az ember légzése 

  1. A légzés szerepe 

az ember biológiai oxidáció során nyeri az energiát az életműködéseihez 

oxigén segítségével szerves anyagok lebontása zajlik a sejtjeinkben 

a légzés biztosítja az oxigént a sejtjeinknek az energiatermeléshez 

a szerves anyagok lebontása során többek között szén-dioxid keletkezik a sejtekben a légzés biztosítja a keletkező CO2 leadását 

  1. A ember légzési szervrendszere 
  2. Légutak 

a külső légtér és a tüdő légzőfelülete közötti csatornarendszer 

nyálkahártya borítja 

hámszövet és az alatta lévő kötőszövet közös működési egysége 

csillós hengerhám található itt → a csillók a szennyeződések kifelé, az orrnyílás felé terelik hámsejtek között mirigysejtek (kehelysejtek) találhatók, a mirigyek folyamatosan nyálkás váladékkal  vonják be → párásítja a levegőt 

erekben gazdag → felmelegíti a levegőt 

  1. A) Felső légutak 

a külső légtér és a tüdő légzőfelülete közötti csatornarendszer felső része 

rövidebb 

  1. a) orrüreg 

orrnyílásokkal áll kapcsolatban a külvilággal 

orrszőrök borítják belülről → megakadályozzák a nagyobb szennyeződések bejutását a légutakba szaglóhám található benne 

néhány cm2-es 

receptor sejtek találhatók itt → szaglás 

orrüreg felső-hátsó részén → mély levegőt kell vennünk, hogy ide elérjen a levegő, és  megfelelően érezzük a szagokat/illatokat 

bővebben lásd érzékszerveknél 

feladata: 

– nyálkahártyája révén: párásít, melegít, portalanít 

– orrszőrök segítségével: szűr 

– szaglóhám révén: szaglás 

kapcsolatban áll: 

garattal 

orrmelléküregekkel 

→ homloküreg  

→ arcüreg  

→ ékcsonti üreg  

szemüreggel 

  1. b) szájüreg 

a légutak járulékos része, ha szájon át lélegzünk 

szájnyílással kapcsolatban áll a külvilággal 

hangos beszédkor, énekléskor, orrduguláskor itt vesszük a levegőt egyéb esetben helytelen légzési szokás 

kevésbé párásít, melegít és szűr, mint az orrüreg 

  1. c) garat 

itt keresztezi egymást a táplálék és a levegő útja 

a táplálkozási és a légzési szervrendszernek egyaránt része 

összefüggésben áll: 

– szájüreg 

– orrüreg 

– nyelőcső 

– gége 

– középfül → fülkürtön (Eustach-féle kürtön) keresztül nyomáskiegyenlítés mandulák (tonsilla) a kórokozók ellen védik a szervezetet 

– orrmandula v. orrgarat mandula (tonsilla pharyngea

páratlan szerv 

a garat orrüreg felé eső részén, a két fülkürt nyílása között, a hátsó falon serdülőkor végére elcsökevényesedik 

– torokmandula v. szájpadmandula (tonsilla palatina

páros szerv  

a garatszoros két oldalfalán 

orrüreg 

garat 

szájüreg 

nyelőcső

gége 

légcső 

ínyvitorla 

torokmandula 

nyelv fogak d) gége 

garatból ide kerül a levegő 

páratlan szerv 

porcokból áll:  

– gégefedő porc (epiglottis)

nyeléskor a légcsőre borul, elzárja azt, megakadályozza, hogy a légcsőbe kerüljön a falat lapos, levélhez hasonló alakú porc, a pajzsporc mögött 

– pajzsporc (cartilago thyroidea) 

előtte helyezkedik el a pajzsmirigy 

2 porclemez a torok elülső részén 

nőknél tompaszögben találkoznak középen 

férfiaknál hegyesszögben → kiemelkedő ádámcsutka 

– gyűrűporc (cartilago cricoidea) 

– kannaporc (cartilago arytenoidea) 

a gyűrűporcon helyezkedik el, hátul  

gégefedő 

pajzsporc kannaporc 

gyűrűporc 

légcső

hangszalagok (plica vocalis) találhatók itt 

nyálkahártyával borított simaizomszövet alkotta redők 

pajzsporc és kannaporc között feszülnek 

közöttük helyezkedik el a hangrés 

gége izmai mozgatják a gégeporcokat, ezáltal a hangszalagokat 

légzéskor:  

a gége izmai elernyednek, a hangszalagok lazák, a hangrés nyitott → akadálytalanul áramlik a  levegő 

hangadáskor: 

a gége izmai összehúzódnak, megfeszülnek a hangszalagok, záródik a hangrés → a kiáramló  levegő torlódik a hangszalagok alatt, nő a nyomása → a növekvő nyomás szétfeszíti a  

hangszalagokat, a levegő átjut a hangrésen, és így lecsökken a nyomás, a hangrés ismét  záródik → ez ismétlődik többször 

rezgésbe jönnek a hangszalagok, ami megrezegteti a levegőt a hangszalagok felett a hangszalagok fölötti levegő rezgése a hang 

minél rövidebbek és feszesebbek a hangszalagok, annál nagyobb lesz a rezgésszám vagyis a  frekvencia, így annál magasabb a hang 

minél nagyobb mennyiségű levegő áramlik ki, annál nagyobb lesz a rezgés amplitúdója, így annál  nagyobb a hangerő 

a hangszínt a felhangok határozzák meg, ennek kialakításában fontosak a rezonátor üregek (pl.  orrüreg) és az akadályok (fogak, pofák stb.) 

a kisgyermekek hangja mindig magasabb, mint a felnőtteké 

kamaszkorban a hangszalagok gyors növekedése miatt hangképzési zavarok jelentkezhetnek,  ingadozik a hang magassága, ezt nevezzük mutálásnaknak → fiúknál jelentősebb változások,  jobban észrevehető a mutálás 

hangadás légzés

  1. B) Alsó légutak 

a külső légtér és a tüdő légzőfelülete közötti csatornarendszer alsó szakasza, hosszabb 

  1. a) légcső 

alsó légutak első szerve 

páratlan szerv 

gége folytatása 

10-15 cm hosszú 

C-alakú porcok merevítik a falát 

– megakadályozzák az összeesését, összenyomódását 

– lehetővé teszik a tágulását (pl. félrenyeléskor könnyebb felköhögni a falatot) ill. a mögötte húzódó  nyelőcső tágulását (pl. nagyobb falat lenyeléskor) 

rugalmas, kibírja a fej és a nyak által okozott hajlásokat is 

  1. b) főhörgők 

légcső kettéágazása 

páros szerv 2 db van belőle egy embernél 

a két tüdőfélbe vezetnek 

  1. Tüdő 

mellüregben található belső szerv 

viszonylag nagy térfogatú, 

  1. 1,5 kg-os szerv 

szivacsos tapintású 

egészségesen rózsaszín színű 

mellhártya borítja 

savós hártya 

2 rétegből áll: 

– külső réteg a tüdőre borul 

– belső réteg a mellkas falára borul belülről 

a 2 réteg között folyadék található, amit a mellhártya termel: biztosítja, hogy a tüdő mozgása  kövesse a mellkas mozgását 

– összetartja a két réteget, nem engedi, hogy eltávolodjanak egymástól 

– lehetővé teszi, hogy elcsússzanak egymáshoz képest súrlódásmentesen 

lebenyekre osztható: 

jobb oldali 3, a bal oldali 2 lebenyre tagolódik 

a bal oldali kisebb, mivel bal oldalon kell a hely a szívnek 

vázát rugalmas kötőszövet alkotja 

ezekben találhatók a hörgők, hörgőcskék és léghólyagok 

hörgők 

főhörgők folytatása 

gyűrű alakú porcok merevítik 

hörgőcskék 

hörgők folytatásai 

falában simaizomréteg található → szűkíthető – tágítható 

de porc már nincs bennük 

léghólyagok (alveolus

300-750 db van belőlük → szivacsos állagú a tüdő 

összfelületük kb. 100 m2 

összességük adja a légzőfelületet  

egyrétegű laphám borítja 

rajta keresztül történik a gázcsere 

felületén vékony folyadékréteg található, ami megakadályozza az összetapadásukat, segíti a  gázcserét 

erek hálózzák be, követik a hörgők, hörgőcskék leágazásait 

orrüreg 

szájüreg 

léghólyagok 

hörgők 

bordák 

hörgőcskék

rekeszizom 

III. A légzés folyamata 

  1. Légcsere 

garat gége 

légcső főhörgő 

tüdőlebenyek 

a tüdő légtere és külvilág közötti levegő cseréje 

a tüdőnek nincs saját izomzata 

a légzőmozgásokban passzív résztvevő  

a légzőizmok biztosítják a légcserét 

– rekeszizom 

– bordaközi izmok 

a Donders-féle tüdőmodellel szemléltethető 

belégzés 

rekeszizom összehúzódik → lelapul/kiegyenesedik/lesüllyed 

(külső) bordaközi izmok összehúzódnak (belső bordaközi izmok elernyednek) → bordákat  megemelik 

erőltetett belégzéskor a járulékos légzőizmokat is működtetjük pl. mellizom, csuklyásizom ezáltal nő a mellüreg térfogata 

ezt követi passzívan a tüdő térfogatának növekedése 

ennek következtében a tüdőben lévő levegő nyomása a belégzés kezdetén lecsökken, majd  fokozatosan kiegyenlítődik a külső légköri nyomással, ahogy a külvilágból a tüdőbe áramlik a  levegő 

kilégzés 

rekeszizom elernyed → megemelkedik/bedomborodik a mellkasba 

(külső) bordaközi izmok elernyednek (belső bordaközi izmok összehúzódnak) → bordákat  lesüllyednek 

erőltetett kilégzésnél a hasizmok összehúzódása hasprést alakít ki 

ezáltal csökken a mellüreg térfogata 

ezt követi passzívan a tüdő térfogatának csökkenése 

ennek következtében a tüdőben lévő levegő nyomása a kilégzés kezdetén megnő, majd fokozatosan  kiegyenlítődik a külső légköri nyomással, ahogy a tüdőből külvilágba áramlik ki a levegő 

mellkasi légzés 

nagyobb mértékben támaszkodik a bordaközi izmok munkájára 

mellkas emelkedik lélegzetvételkor 

inkább a tüdő felső és középső részét használja 

nőknél gyakoribb 

hasi légzés 

pontosabban irányítható, hatékonyabb 

a tüdő alsóbb részeit is használja 

nagyobb mértékben használja a rekeszizmot

hasfal mozgása jelzi: belégzéskor ugyanis a hasi szervek kissé lefelé és előretolódnak, ami által a  hasfal jól láthatóan előredomborodik, kilégzésnél pedig ellenkező irányú mozgás adódik sportolóknál, férfiaknál gyakoribb 

légzésszám 

1 perc alatti belégzések száma 

értéke nyugalmi állapotban általában kb. 16 

fizikai munkavégzés során megnő a légzésszám, mivel sok oxigénre van szüksége az izommunkához – edzetlen, rendszeresen nem sportoló embernél 30-40-szeresére is nőhet a légzésszám, a lihegés  következtében a légzőizmok gyorsan elfáradnak. 

– edzett, rendszeresen sportolóknál kisebb mértékű a növekedés, ők inkább mélyebbeket lélegeznek  ilyenkor, a fizikai terheléshez szokott ember szervezete tehát gazdaságosabban alkalmazkodik az  erőkifejtéshez. 

légzési térfogat: 

normális ki- és belégzés során egyetlen levegővételkor kicserélődő levegő mennyisége értéke kb. 0,5 l 

légzési perctérfogat: 

egy perc alatt a tüdőben összesen kicserélődő levegő mennyisége 

értéke nyugalomban : 0,5*16=8 l 

belégzési tartalék: 

a normál nyugodt belégzésen felül még erőltetve belélegezhető levegőtöbblet 

értéke 2,5-3 l 

kilégzési tartalék: 

a normál nyugodt kilégzésen felül még erőltetve kilélegezhető levegőtöbblet 

értéke: kb. 1-1,5 l 

vitálkapacitás: 

a tüdő levegőbefogadó képessége 

légzési térfogat + belégzési tartalék + kilégzési tartalék 

erőteljes belégzés után erőteljes kilégzéssel kifújt levegő mennyisége 

értéke kb. 4-4,5 l 

fiúknál nagyobb, mint lányoknál 

aktív sport növeli 

maradék levegő: 

erőltetett kilégzés után is a tüdőben maradó levegő mennyisége 

értéke kb. 1,5 l 

  1. Külső gázcsere 

légzőszerv és a testfolyadék közötti gázcsere 

a léghólyagok falán át a léghólyagból a vérbe kerül az oxigén 

a léghólyagok falán át a vérből a léghólyagba kerül a szén-dioxid 

az oxigén és szén-dioxid passzív transzporttal, diffúzióval jut át a léghólyag falán a gázok parciális nyomásának megfelelően 

a felvett oxigén a tüdő hajszálereiben a kis vérkörbe kerül  

a vörösvértestek hemoglobinja köti meg és szállítja

  1. Belső gázcsere vagy sejtlégzés 

a testfolyadék és a sejtek közötti gázcsere 

a sejtek felveszik a vérből/szövetközötti folyadékból a szükséges oxigén, és leadják a vérbe a  felesleges szén-dioxidot 

az oxigén és szén-dioxid passzív transzporttal, diffúzióval jut át a sejthártyán 

a gázok parciális nyomásának megfelelően 

a szén-dioxid a vérben vízzel egyesülve szénsavat alkot, a szénsav pedig hidrogénkarbonát-ionra  disszociál: 

CO2 + H2O = H2CO3 = H+ + HCO3– 

  1. Egészségügyi ismeretek 
  2. Tüsszentés és köhögés 

A tüsszentés 

Tüsszentés az orr nyálkahártyájában lévő idegvégződések ingerlése folytán támadt reflexmozgás. Az  ingerlés lehet mechanikai, vagy kémia. A tüsszentés lényegében mély belégzést követő gyors, rövid,  görcsös, igen heves kilégzés nyitott gége mellett. Az erős légáram áttöri a lágyszájpadot, és az  orrüregen keresztül jut ki. 

A köhögés 

A köhögést a légutakba került vagy lévő idegentest eltávolítására szolgáló reflexműködés. Lényegében  erőltetett kilégzés, melynek egy ideig a zárt hangrés ellenáll, majd a hangrés áttörésekor a kiáramló  levegő az idegentestet magával sodorja a felső légutakba. 

  1. Megfázás, meghűlés, nátha 

tünetek: 

torokfájás 

köhögés 

orrfolyás 

oka: 

fertőzés 

hidegben a nyirokerek összehúzódnak, hogy kevesebb legyen a hőveszteség 

az immunrendszer kevésbé veszi így észre a kórokozókat 

nagyobb az esélye, hogy a kórokozók elszaporodjanak, megbetegedjünk 

  1. Hurut 

légcsőhurut, hörgőhurut 

tünetek: 

láz 

fájdalmas, váladék ürülésével járó köhögés 

kezelés: 

tünetek enyhítése – köhögéscsillapítók, nyákoldók 

  1. Gyulladás

kórokózó gyulladásos folyamatokat válthat ki a légzési szervekben 

  1. a) Torokgyulladás 

tünetek: 

kaparó torok 

fájdalmas nyelés 

kezelés: 

helyi hatású torokfertőtlenítők 

  1. b) Arcüreg és homloküreg gyulladás 

arc- és homloküregben váladék halmozódik fel 

tünetek: fájdalom 

kezelés: 

inhalálás v. gőzölés, infralámpa, orrcsepp 

súlyosabb esetben felszúrás, kitisztítás 

  1. c) Hangszalaggyulladás 

tünetek: 

hangszalagok duzzadtak, érzékenyek 

nyelés, beszéd fájdalommal jár 

elmegy a hang 

kezelés: 

fertőtlenítés 

hideg, meleg és fűszeres ételek, italok kerülése 

hangszalag kímélése, mivel könnyen megsérülhetnek ilyenkor, és maradandó rekedtség alakulhat ki 

  1. d) Tüdőgyulladás 

váladékkal telnek meg a tüdő léghólyagjai 

tünetek:  

mellkasi fájdalom 

láz 

oka: leggyakrabban bakteriális fertőzés 

kezelés: 

bakteriális fertőzésnél antibiotikum 

gyakran jelentkeznek szövődmények pl. mellhártyagyulladás, tüdőtályogok (gennyel kitöltött üregek) 

  1. e) Mellhártyagyulladás 

tünetek: 

fáradtág 

láz 

fájdalom 

köhögés 

típusai: 

nedves mellhártyagyulladás – folyadék gyülemlik fel a tüdőben 

száraz mellhártyagyulladás – nincs folyadék felgyülemlés 

oka: leggyakrabban bakteriális fertőzés egyéb betegségek pl. influenza következménye kezelése:  

bakteriális fertőzésnél antibiotikum 

fájdalomcsillapítás 

gyakran jelentkeznek szövődmények pl. letapad a mellhártya 

  1. Tüdőbaj v. tüdőgümőkór v. tuberkulózis v. TBC

oka:  

bakteriális fertőzés – főleg Mycobacterium tuberculosis 

cseppfertőzéssel terjed 

a baktériumok elpusztítják a tüdő szöveteit, helyén üregek keletkeznek 

tünetek:  

fájdalom 

köhögés, akár vér felköhögése is 

megelőzés: BCG-oltás 

kezelése:  

tüdőszűrés: röntgenfelvétel a tüdőről→ korai felismerés 

antibiotikum 

  1. Légmell (pneumothorax v. PTX) 

a mellhártya két lemeze közé levegő kerül  

oka:  

mellkas sérülése pl. balesetnél 

ritkábban spontán is kialakulhat 

tünetek:  

szúrás, fájdalom 

tüdő nem követi a mellkas mozgását, összeesik 

fulladásérzet 

az összeeső tüdő a szívet megterheli, halált is okozhat 

típusai: 

nyitott légmell: nyílás marad a külvilág és a tüdő felszíne között  

zárt légmell: a külvilág és a tüdő felszíne közötti nyílás elzáródik 

kezelése:  

műtéti úton egy vékony csövet vezetnek be 

csövön keresztül a levegőt eltávolítják a mellhártyák közül 

  1. Keszonbetegség 

búvároknál fordul elő 

mélyen a vízben nagyobb a nyomás, így magasabb koncentrációban vannak jelen oldva a gázok a  vérben 

hirtelen a felszínre jövetelkor hirtelen lecsökken a nyomás, így a vérben eddig oldott gázok buborékok  formájában felszabadulnak 

tünetek: 

fájdalom 

görcsök 

szédülés 

embólia léphet fel: buborék akadályozza a vér áramlását a tüdőben 

  1. Asztma 
  2. a) tüdőasztma 

hörgők, hörgőcskék simaizomzatának görcsös összehúzódása 

tünetek: 

akadályozott kilégzés 

fulladás 

köhögési inger 

oka: 

10 

gyakran allergia – túlérzékenységi reakció valamivel szemben 

öröklött hajlam 

felső légúti fertőzések 

stressz 

kezelés:  

kiváltó anyag eltávolítása, elkerülése 

izomlazító gyógyszerekkel az izomgörcs megszűntetése 

  1. b) szívasztma 

tüdőben felszaporodó víz → tüdővizenyőnek is nevezik 

oka: szív elégtelen működése 

  1. Tüdőembólia 

a tüdő hajszálerei elzáródnak pl. vérrög miatt 

tünetek: 

erős mellkasi fájdalom 

  1. Légzési szervek daganatos megbetegedései 

gégerák, garatrák, tüdőrák stb. 

a sejtek örökítőanyaga sérül, nem megfelelően működnek, csak osztódnak 

oka:  

levegőszennyezés 

dohányzás 

kezelése:  

röntgenfelvétel – korai felismerés 

műtét 

kemoterápia, sugárterápia 

  1. Dohányzás 

cigarettafüstben több mint 4000-féle károsító anyag, ebből 300 kimutathatóan rákkeltő következmény: 

léghólyagok összetapadása, légzőfelület csökkenése, mivel a nikotin gátolja a nyákanyag  termelődéséért felelős enzimet 

krónikus köhögés, krónikus hörgőhurut 

tüdőtágulat 

daganatos megbetegedések: tüdőrák, gégerák (gégerákosok 95%-a erős dohányosok közül kerül ki),  szájüreg és garat rákos megbetegedése 

ízérzékelés csökkenése 

fogak elszíneződése 

bőr fakó, ráncos 

terhes nők esetén magzati rendellenességek 

típusai: 

aktív dohányzás 

passzív dohányzás 

  1. Vastüdő

11 

egy bostoni kórházban használták 1928-ban 

a belső légnyomás szabályozott váltakozásával segíti azoknak a betegeknek a légzését, akiknek az izomműködése túl gyenge ehhez 

eredetileg széngázmérgezés, majd a járványos gyermekbénulás kezelésére használták Magyarországon 2005-ben cserélték le az utolsó vastüdőt 

ma már intubációval, a légutakon keresztül lélegeztető gépekkel helyettesítik

12